TaketheTruth

Sétáltam valamelyik nap az utcán. Általában mindenfele nézek, csak épp a lábam elé nem. Szerencsém volt. A csatolt szöveget láttam magam előtt, amely magyarra lefordítva kb. a következőt jelenti: „El kellett, hogy veszítselek azért, hogy önmagamat újra megtaláljam/megtalálhassam”.   Ez a két sor nagyon megfogott, nagyon mélyre ment, mert az élet, bármely párkapcsolat esszenciáját ragadja […]

Ma 24 éve történt 9/11 tragédiája.   Álljon itt ez az ima az ott elhunyt és a világ minden ártatlan áldozatáért!   Teremtő!   Hozzád emeljük szívünket az ártatlan áldozatokért. Őrizd emléküket tisztán és fényben, adj békét azoknak, akik elmentek, és vigaszt azoknak, akik maradtak.   Taníts minket úgy élni, hogy többé ne legyen helye

Reggel bicikliztem befele és azon aggódtam, hogy mikor szakad rám az ég. Tekertem nagyon, amennyire csak tudtam. A város kvázi beállt, iskolakezdés és társai miatt. Ebből adódóan elég kaotikus az egész, főleg, ha még útlezárással is találkozik az ember.   Ahogy így tekertem befele, elkalandoztak a gondolataim. A sorban láttam gyönyörű, vágyaim netovábbját jelentő autókat,

Ismerkedem a mesterséges intelligencia világával és tanulgatom – többek között – a ChatGPT rejtelmeit. A mindenki által mantrázott titok, hogy jól kell kérdezni, szakszóval élve jó prompt-ot kell alkalmazni.   Több videót is megnéztem, és azt hiszem, hogy a kérdezés módjának lényegét értem. Arra kellett rádöbbenem ugyanakkor, hogy mintha nem tudnék mit kérdezni. Mintha velem

Bárhova fordulok, nehézségekbe ütközöm. Töröm a fejem egy jó ötleten, megoldáson, de nem igazán jön az ihlet. Esélyt adok a szerencsének, de Fortuna istennője nem néz a szemembe.   Bújom az internetet, de valahogy nem jön a szikra, nincs semmi, amely azt sugallná, hogy megtaláltam volna a bölcsek kövét. A különböző reklámok, hirdetések túl szépnek

Ültem a tengerparton és néztem a hullámokat. A fürdőzők rettenetesen élvezték azt, ahogy a hullámok megemelik őket, majd tovább suhannak. Teszem hozzá, azt már kevésbé szerették, szerettük, ha a hullám pont felettünk tornyosult és szembesültük azzal az irtózatos erővel, amellyel lecsapott ránk.   Néztem a hullámokat és közben azon gondolkodtam, hogy vélhetően pontosan arról a

Talán egy hete vagyok szabadságon, de már most érzem, hogy valami nem stimmel. Túl sokat gondolok arra, hogy mi volt már, mi minden történt és nem tudok odafigyelni arra, hogy mi van most. Már siratom azt, ami el sem múlt még.   Emlékszem, amikor gyerek voltam, júniusban még nagyon boldog voltam, a szeptember olyan beláthatatlan

Most jártam a szülővárosomban és esténként róttam a régi, egykor megszokott és jól bejáratott útvonalakat. De volt egy nagy különbség: most nagyon néztem és mindent próbáltam megfigyelni. Néztem a turisták érdeklődő tekinteteit, aprólékosan megvizsgáltam a boltosok arcát, az idős nénik tekintetét és persze azt is próbáltam megfejteni, hogy én magam belül mit érzek.   Vágytam

Korábban már írtam, hogy a haragnak, mint érzésnek mekkora ereje van és mennyire meg tudja határozni az emberi döntéseket. Ahogy a világban minden az egyensúly irányába halad, úgy a haragnak is meg van a maga ellentétes párja, amely nem más, mint maga a szeretet.   A szeretet legtisztább formájában a feltétel nélküli elfogadását és befogadását

Nem is oly régen olvastam valahol és nagyon megfogott az alábbi, ismeretlentől származó, kesernyés humorral csomagolt gondolat: „Az a szép az életben, hogy bármi megtörténhet. És az a sz*r, hogy meg is történik.”