TaketheTruth

Ismerkedem a mesterséges intelligencia világával és tanulgatom – többek között – a ChatGPT rejtelmeit. A mindenki által mantrázott titok, hogy jól kell kérdezni, szakszóval élve jó prompt-ot kell alkalmazni.   Több videót is megnéztem, és azt hiszem, hogy a kérdezés módjának lényegét értem. Arra kellett rádöbbenem ugyanakkor, hogy mintha nem tudnék mit kérdezni. Mintha velem […]

Bárhova fordulok, nehézségekbe ütközöm. Töröm a fejem egy jó ötleten, megoldáson, de nem igazán jön az ihlet. Esélyt adok a szerencsének, de Fortuna istennője nem néz a szemembe.   Bújom az internetet, de valahogy nem jön a szikra, nincs semmi, amely azt sugallná, hogy megtaláltam volna a bölcsek kövét. A különböző reklámok, hirdetések túl szépnek

Ültem a tengerparton és néztem a hullámokat. A fürdőzők rettenetesen élvezték azt, ahogy a hullámok megemelik őket, majd tovább suhannak. Teszem hozzá, azt már kevésbé szerették, szerettük, ha a hullám pont felettünk tornyosult és szembesültük azzal az irtózatos erővel, amellyel lecsapott ránk.   Néztem a hullámokat és közben azon gondolkodtam, hogy vélhetően pontosan arról a

Talán egy hete vagyok szabadságon, de már most érzem, hogy valami nem stimmel. Túl sokat gondolok arra, hogy mi volt már, mi minden történt és nem tudok odafigyelni arra, hogy mi van most. Már siratom azt, ami el sem múlt még.   Emlékszem, amikor gyerek voltam, júniusban még nagyon boldog voltam, a szeptember olyan beláthatatlan

Most jártam a szülővárosomban és esténként róttam a régi, egykor megszokott és jól bejáratott útvonalakat. De volt egy nagy különbség: most nagyon néztem és mindent próbáltam megfigyelni. Néztem a turisták érdeklődő tekinteteit, aprólékosan megvizsgáltam a boltosok arcát, az idős nénik tekintetét és persze azt is próbáltam megfejteni, hogy én magam belül mit érzek.   Vágytam

Korábban már írtam, hogy a haragnak, mint érzésnek mekkora ereje van és mennyire meg tudja határozni az emberi döntéseket. Ahogy a világban minden az egyensúly irányába halad, úgy a haragnak is meg van a maga ellentétes párja, amely nem más, mint maga a szeretet.   A szeretet legtisztább formájában a feltétel nélküli elfogadását és befogadását

Nem is oly régen olvastam valahol és nagyon megfogott az alábbi, ismeretlentől származó, kesernyés humorral csomagolt gondolat: „Az a szép az életben, hogy bármi megtörténhet. És az a sz*r, hogy meg is történik.”  

Már gyermekkoromban szűknek éreztem a várost, ahol születtem és felnevelkedtem annak ellenére, hogy remek hely, fantasztikus lehetőségekkel. Minden vágyam az volt, hogy világot lássak, kipróbáljam magam minél messzebb az otthontól. Volt bennem főleg egy olyan érzés, hogy messze innen „kolbászból van a kerítés”, illetve, ha elmegyek, akkor sokat fogok látni és tapasztalni. Ezen vágyamat a

Elöljáróban hangsúlyozni szeretném, hogy itt most önmagáról az ítélkezés emberi természetéről szeretnék néhány gondolatot megosztani, nem kitérve arra, hogy mi van akkor, ha az adott személy egyébként képmutató módon járt el, vagy egyébként más miatt tarthatatlan magatartást tanúsított. Nem célom semmilyen minősítés csatolása, egyik oldalhoz sem. Csak egy pár kapaszkodót, lélekmorzsát kívánok „közkinccsé” tenni.  

A harag hatalmas erőt képes adni az emberi lénynek. Az érzés annyira intenzív, hogy fizikai szinten is változást tud okozni. A harag elsötétíti a tudatot, kikapcsolja a logikus gondolkodást, felerősíti a fizikai testet, kiélezi az idegpályákat és extra erőt ad egy rövid ideig.   A régi magyar bölcsesség pont emiatt tartja úgy, hogy a harag